Az t
|
Az t, mely szba-foghat,
nem az rktõl-val;
a sz, mely rja-mondhat,
nem az rk sz.
Ha neve nincs: g s fld alapja;
ha neve van: minden dolgok anyja.
Ezrt:
aki vgytalan,
a nagy titkot megfejtheti;
de ha vgya van,
csak a dolgokat szemllheti.
E kettõ mgtt kzs a forrs,
csupn nevk ms.
Kzssgk: csoda,
s egyik csodtl a msik fel trul
a nagy titok kapuja.
|
Mikor a szpet megismerik,
felbukkan a rt is;
mikor a jt megismerik,
felbukkan a rossz is.
Lt s nemlt szli egymst,
nehz s knnyû megalkotja egymst,
hossz s rvid alaktja egymst,
magas es mly kulcsolja egymst,
sok hang sszeolvasztja egymst,
korbbi s ksõbbi kveti egymst.
Ezrt a blcs
srgs nlkl mûkdik,
sz nlkl tant,
nzi az ramlst s hagyja, nem erõlkdik,
alkot, de mûvt nem birtokolja,
cselekszik, de nem ragaszkodik,
beteljeslt mûvt nem flti,
s mert magnak nem õrzi,
el se veszti.

|
|
rk az g s rk a fld.
Azrt rk az g s a fld,
mert nem nmagukrt lnek,
ezrt nem fogy belõlk az let.
ppgy a blcs:
htrahzdik, ezrt halad,
nem õrzi magt, ezrt megmarad.
gy van:
sajt rdeke nem ûzi sose,
ezrt teljesl sajt rdeke.

|
Aki tlt sznltig:
jobb, ha elõbb abbahagyja.
Aki tl-lesre fen:
lt hamar kicsorbtja.
Arannyal, kkõvel teli kamra:
megõrizni senkise brja.
Kincs, gõg, rang egyszerre:
mekkora szerencstlensg!
Alkotni, adni, majd visszavonulni:
ez az gi blcsessg.

Rnzek, de nem ltom,
ezrt neve: nem lthat.
Hallgatom, de nem hallom,
ezrt neve: nem hallhat.
Megragadnm, de meg nem foghatom,
ezrt neve: a legparnyibb.
E hrom titok
egysgbe olvad.
Felszne sem vilgos,
alapja sem homlyos,
vgtelen, nvtelen,
visszavezet a nemltbe szntelen.
Neve: formtlan forma,
trgy-nlkli kp,
neve: a stt.
Szembetrek s nem ltom arct,
kvetem s nem ltom htt.
Az õskor tjt birtokolva
s a jelenkort ltala megragadva
rltni mindennek eredetre:
ez az t vezetõ-fûzre.
Ahol megvalsul a teljes ressg,
ott a nyugalom tisztn megmarad,
minden nvekszik a maga rendjn,
az rk ramlsban krbe-halad.
Minden virul, terem,
s a kezdethez visszatr szntelen.
A kezdethez visszatrs: a bke.
A bke: az let visszatrte.
Az let visszatrte: llandsg.
Az llandsg tudsa: vilgossg.
Az llandsg nem-tudsa: vaksg, zûrzavar.
Aki az llandt ismeri, blcs lesz,
aki blcs lett, igazsgos lesz,
aki igazsgos lett, kirly lesz,
a kirly az eget kveti,
az g az utat kveti,
az t rkkval,
s minden rendjn-val.
A lbujjhegyre gaskod
nem ll sokig,
a nagy lptekkel rohan
nem megy sokig,
a fnybe-ll
nem lesz fnyes,
a magt-hirdetõ
nem lesz hres,
a magt-dcsrõ
nem lesz dicsõ,
a magt-knl
nem lesz vezetõ.
Ezek az ton:
rohadk, hulladk,
utlkozva elkerlik,
az t-on jr r se lp.
me az õs-zûrbõl keletkezett,
az g s fld elõtt szletett:
mily bks, mily res!
Magban van, nem vltozik,
zavartalan mindentt mûkdik.
Õ az g-alattinak anyja.
Nevt nem ismerem,
kisebb nevn t-nak mondom,
elmm szerint nagynak mondom,
a nagyot tvolodnak mondom,
a tvolodt eltûnõnek mondom,
az eltûnõt visszatrõnek mondom.
Ezrt
nagy az t,
az g,
a fld
s a kirly.
A vilgon ngy nagy ltezik
s a kirly kztk az egyik.
Az ember a fldet kveti,
a fld az eget kveti,
az g az t-at kveti,
az t nnn rendjt kveti.
Okos, aki rti az embereket;
aki nmagt rti: ihletett.
Hatalmas, aki msokat legyõz;
aki nmagt legyõzi: erõs.
Aki trekszik: nincs hjn akaratnak;
aki megelgszik: gazdag.
Aki nem veszti termszett: hosszletû;
aki nem veszti emlkezett: rkletû.

|
|